A Fertő kincse: A HELY, AHOL ÉLÜNK …. A FERTŐ-PART Szeretettel ajánlom figyelmetekbe nemrég megjelent ifjúsági kalandregényünket, mely „A FERTŐ KINCSE” címet kapta.

A HELY, AHOL ÉLÜNK …. A FERTŐ-PART

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe nemrég megjelent ifjúsági kalandregényünket,
mely „A FERTŐ KINCSE” címet kapta.

Mi is tulajdonképpen a Fertő kincse…?
A hely, ahol élünk. Minden. Az út alatt átkelő békáktól kezdve a legutolsó nádszálig, a Gloriett –nél elénk terülő tájképtől a kenus evezésekig, a gólyáktól a pókbangóig, a helyi boszorkányoktól a halászmesterséget űző emberekig, az Esterházyaktól a kártyafestő mesterekig, és még sokáig sorolhatnám, de azt hiszem a legegyszerűbb az lesz, ha a kezedbe veszed és elolvasod a könyvünket!

Hosszú, de élményekkel teli út vezetett odáig, hogy egy ilyen kalandregény elkészüljön.
Az „alapkő-letétel” a Benedek Elek Pedagógiai Karon történt, ahol mélyebb betekintést nyerhettem a pedagógia, a fejlődéspszichológia, a gyermeklélektan, a játékpszichológia és még rengeteg kisgyermekneveléssel kapcsolatos szakirodalom rejtelmeibe.
Számomra a tanulás kicsit mesevilág volt. A csodák világa…
(Csak vizsgázni ne kellett volna! J )
Tudtad például, hogy az óvodás gyermek azt hiszi: minden természeti jelenséget az EMBER hozott létre…? Hogy a nap tulajdonképp csak egy fényes labda, amit feldobtak az égre?
Tudtad, hogy a gyermek gyakorlatilag ÚGY ÉL, ahogy mi (felnőttek) ÁLMODUNK és ábrándozunk…? Mennyire más világ ez! Ő HISZ abban, hogy MINDEN lehetséges!
Tudtad, hogy a MESÉRE milyen nagyon szükségük van? Ha ugyanis minden lehetséges, akkor lehet békából királyfi is. A gyermeki vágyak beteljesülhetnek … a mesében nem létezik olyan, hogy nem igaz!
A mesékben szerepelnek óriások és törpék. Óriási ellentétek. Ezekkel a nagy ellentétekkel tud elképzelni magának bizonyos tulajdonságokat. A köztes állapotokat még nem annyira érti. Hisz amúgy hogy is lehetne elmagyarázni nekik? Hogy is tanulhatnának?
Az ismétlések biztonságérzetet adnak. A mese gyakorlatilag a megoldás kulcsa minden helyzetre. A mesék által ismerik meg a saját képességeiket és korlátaikat is. Ha a mesehősnek sikerül szembeszállnia a félelmeivel, akkor bizony nekik is sikerülni fog!

A tanulmányaim végeztével, a szakdolgozatom írásakor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy bár az óvodapedagógusok munkája európai színvonalú, úgy az elméleti képzés, mint a gyakorlati megvalósítás dicséretes, egy ici-pici dolog nekem mégis hiányzik: a helyismeret intenzitásának foka a mindennapokból. Ez azonban nem csak az óvodában hiányzik, hanem végigkíséri az emberek életét. Valahogy nem jut idő arra, hogy lássuk: tulajdonképpen mennyire klassz környék a lakóhelyünk.
Azon gondolkodtam, hogy „adhatnék olyan szemüveget” minden gyerekre, amilyent én is „hordok”, amikor a környéken járok-kelek. Beszélhetek itt most az Esterházy kastélyról, de akár a Fertő tóról vagy a Soproni Hegységről is. Szerintem csodálatos helyen élünk!
Arra a következtetésre jutottam, hogy talán úgy kerülhetnék közelebb hozzájuk (az óvodás gyermekekhez), ha a saját korosztályuk szemén (szemüvegén) keresztül mutatom be nekik a környéket.
Így született meg a Fertő-parti Mesék című mesekönyv, mely óvodásoknak szól és a Fertő tó születését meséli el, valamint a Soproni Tündérfesztiválról ejt pár szót úgy, hogy a legendát az utolsó magyar sellőlány meséli el, a jelenkori történetet pedig egy osztrák halászfiúcska.
A könyv érdekessége, hogy a benne található mese nem csak magyar nyelven, hanem németül és angolul is olvasható. (Hisz a Fertő tó úgy Magyarország, mint Ausztria partjait mossa.)

Ahogy telt-múlt az idő, és éreztem, hogy van igény ilyen regionális, helyi, mondhatni „itthoni” könyvre, elkezdtem szponzorok után keresgélni. Talán a jószerencse sodort a TAEG Zrt –hez, talán ez is boszorkányság, nem emlékszem pontosan honnan jött az ötlet.
Azóta is hálás vagyok Bánáti Lászlónak, aki anno feldobta a labdát azzal, amit nekem mondott:
ahhoz, hogy ők egy könyvet támogassanak, próbáljak valami nagyobb dolgot letenni az asztalra…
Akkor már tudtam, hogy a boszorkányos legenda az, amit szeretnék feldolgozni és a gyerekeknek megmutatni. Ebből a témából eredeztethető tehát a Boszorkány Meseösvény megszületése. Anno talán remegő kézzel vetettem papírra az ötleteimet - ma már boldogan sétálok végig az elkészült ösvényen és figyelem, hogy a gyerekek mellett a felnőttek is kedvüket lelik benne!
A Meseösvény elkészültével aztán megszülethetett a második FERTŐ-PARTI MESÉK kötet, melyben Flori (a halászfiú) megy végig a Meseösvényen, majd Piros (a sellőlány) elmeséli a boszorkányságról ismeretes helyi legendát.

Azóta is gyakran járok fel a gyerekeimmel a Soproni Parkerdőbe. Ott, a Meseösvényen kristályosodott ki bennem az a gondolat, amiben mindig hittem:
MINDEN EMBERBEN OTT ÉL A GYERMEK… tehát mindenkinek szüksége van mesékre és csodákra.
Tudtam pontosan, hogy adni szeretnék még abból, ami bennem él: az a sok helyismereti könyv, amit elolvastam; a Soproni Szemlék böngészése, mely számomra szórakoztató; a képzelgéseim és ábrándjaim arról: hogy élhettek itt régen az emberek … Szerettem volna, ha ez a „massza” is testet ölt valahogy, de a regényírás gondolata megrémisztett.
Féltem tőle, hogy egy regény teljesen más kategória, mint a mesék világa … hisz lássuk be, tizenéves kortól sokszor még a tini gyermekeink sem tudják mit és hogyan szeretnének … nem hogy ezt szülőként kitalálja az ember!
Itt jött a képbe Nagy Márta, aki 30 éves újságírói tapasztalattal az általam elmondott félmondatokból olyan fejezeteket írt, hogy néha azon gondolkodtam: vajon belelát-e a fejembe.
Hogy lehet ilyen tűpontosan megfogalmazni azt, amire célzok, amit még ki sem mondtam, ami talán még az én fejemben is csak körvonalazódik…?

Így … ahogy A FERTŐ KINCSÉBEN olvashatjátok … fogadjátok hát nagyon sok szeretettel !

Ábrahám Zsuzsanna
Érdeklődni: Tel: 30/556-3346
zsu.abraham@gmail.com
a könyv az interneten rendelhető J
A szöveg módosításához kattintson ide!